Orosz Anita Anyssa Tanácsadó Gondolatai Karácsony Közeledtével - Csokorba Szedve

2015.12.09 10:26

 

 

 

Karácsonyhoz közeledve egyre több választ szeretnénk kapni, megérteni az elmúlt év eseményeit. Legyen az jó, vagy fájdalmas élmény, mindennek oka van, s legtöbb esetben tudni szeretnénk miért alakult úgy az életünk ahogy...Tehát az adventi időszak nem csak a karácsonyt váró időszak, hanem a mérlegelés, a belső önértékelés, az életünk eddigi átgondolásának ideje is. Ha valami eddig nem ment, érdemes új terveken gondolkodni. Ha régóta van egy álmunk, de nem merünk lépni felé, most érdemes átgondolni, hogy mi volt az akadálya ennek? Vélt vagy valós nehézség ez? Jövőre leküzdhető-e? Ez a pár hét ami még az évből vissza van, a belső összegzésekre kiválóan alkalmas. Írjunk egy listát, mit szeretnék jövőre véghez vinni. Mi az amit mi megteszünk ezért, és mi az ami vélhetően a szerencsén múlik? S bár nem a Mikulásnak szánjuk a megírt listát, de a felsőbb erők segítsége elengedhetetlen a céljaink eléréshez. Ezt is külön leírhatjuk kiknek mondunk hálát az elért eredményeinkért? Magunkat is belefoglalhatjuk a felsorolásban, hisz miértünk történik az esemény, de! ne feledkezzünk meg a földi és égi védelmezőinkről sem.

 

 

 

Megbocsájtani: most az év legszebb ünnepéhez közeledve fontos átgondolni, hogy kivel milyen a kapcsolatunk. Lehet-e ezen javítani, változtatni? Régi vagy akár új sérelmeknél, könnyű a megbocsájtást tanácsolni, de megtenni közel sem ilyen egyszerű. Ha minket bántanak meg, nem is a mi feladatunk lenne a helyzetre emberi megoldást találni. És mégis! Hányszor kell, hogy a sértett fél legyen a kezdeményező a gond elsimításában? Sokszor. Hisz, a problémától függetlenül, az emberek különböző szinteken fejlődnek, s ehhez mérten, nem mindig tudjuk/akarjuk a krízist helyén kezelni. Viszont a harag, pláne tartós formában, sosem visz előre. Megmérgezi a lélek egy részét, ami a másik félhez kötötte őt. Feledni a sérelmeket nem lehet, de felülírni szükséges, a tovább lépés reményében.

 

 

Életünk értelme: második könyvben erről is írtam. A karácsonyi időszakban még fontosabbá válnak azok a személyek, akik a családot, barátot jelentik számunkra. Kialakult sorrend mindenki életében felállítható, a legfontosabbtól, a legtávolabbiig. Fontos, hogy ne csak akkor keressük fel őket, ha bajban vagyunk. A gondoskodás sem kizárólag karácsonykor szükséges csupán. Értékeljünk mindenkit aki közel áll hozzánk, amíg ezt megtehetjük. Közhelynek hangzik, míg él a lehetőség, utána azonban az élet igazságává válik.

 

 

Napról napra egyre többen lesznek a bevásárlóközpontokban. Mindenki igyekszik a félretett pénzéből valami apróságot venni a szeretteinek. S míg valóban csak arról van szó, hogy egy -két jelképes, de szívből jövő ajándékot vásárolunk az jót tesz nekünk is, hisz adhatunk, annak szintén, aki kapja, mert gondoltunk rá. Tehát magával az ajándékozással nincs probléma, a szeretet fizikai formában való megnyilvánulása történik. A gond akkor van, ha felhalmozás, minél drágább meglepetés a cél. Januárra pedig nem marad egy fillérünk sem, mert a karácsonyt akartuk feledhetetlenné tenni, s a huszadik étkészlet a padláson porosodik. A mértéktartás az egyetlen megoldás. 

 

 

 

 

A gondolatokat írta : 

 

 > Anyssa Tanácsadó <